Magyarország erdészeti tájai

ELŐSZÓ

Köztudomású, hogy Trianon után az ország területe egyharmadára csökkent, erdeink 84 százaléka került idegen fennhatóság alá. A neves erdész elődök, Babos Imre, Danszky István és munkatársai hazánk táji erdőgazdálkodásának kialakításánál számoltak a békeszerződés szabta erdőveszteséggel. Az elmúlt mintegy 80 évben Magyarország erdőterülete fokozatosan gyarapodott. Köszönhető ez az erdész szakemberek irányításával megvalósult nagyarányú erdőtelepítéseknek és fásításoknak, melyek eredményeként az 1921-ben még alig több mint 1 millió hektár erdőterületünk mára már megduplázódott. Emellett nőtt az erdők élőfakészlete, természetessége és az általuk nyújtott  szolgáltatások köre. Szakembereink a legjobbnak ígérkező fatermesztési lehetőség biztosítására helyezték a hangsúlyt, de figyelembe vették a tájanként összeegyeztethető termőhelyi tényezőket, valamint a gazdasági és ökológiai szempontokat egyaránt. Ma nemzeti kincsünk az erdő, egy kiemelkedő érték, az erdőtársulás és élőhelyének együttese. Tudományos szintű vizsgálata jóval korábban kezdődött el Magyarországon, mint ahogyan az ökológiai tudomány már lehetővé tette az erdei ökoszisztémák módszertani vizsgálata által. Magas szakmai értékkel bíró tudományos leírásai a Danszky által szerkesztett „zöld könyvek” hasábjain jelentek meg. Az egész magyar erdészetet  lapvetően érintő, az ország teljes területére kiterjedően ismereteket adó, a kor társadalmi és politikai környezetének hatásait – a szakmai szabályozórendszereken keresztül – figyelembe vevő, összefoglaló erdészeti mű 1963-ban jelent meg utoljára. Mátyás Csaba a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának elnökeként  ezdeményezte a „zöld könyvek” felülvizsgálatát. Az indítvány eredményeként 2006-ban jelent meg a „Magyarország erdészeti tájai” című könyv, amelynek második kötetét tartja most kezében az olvasó. A szakkönyvsorozat indokoltságát, szakmai fontosságának méltatását oldalakon át lehetne sorolni. Széles körű szakmai ismereteket nyújt,  iközben az egyes szakmai folyamatokhoz alkalmazható gyakorlati módszereknek természetes határokat jelöl meg. E munka elemzései a Nemzeti Erdőstratégia szellemében fogantak, s az ökoszisztéma szemléletéhez is jobban simulnak. Az így értelmezett erdészeti táj alkalmasabb lesz a természetvédelemmel való még hatékonyabb  gyüttműködésre. A közös munka a zöldebb és környezettudatosabb Magyarország jövőjének biztosítéka.
Remélem, hogy a színvonalas kiadvány tovább gyarapítja a téma iránt érdeklődők tudását, és szakmailag hozzásegít ahhoz a hosszú távú célhoz is, hogy az ország területének fával való borítottsága elérje a 27%-ot.

Budapest, 2017. március

Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
 

I. NAGYALFÖLD ERDÉSZETI TÁJCSOPORT

II. ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG ERDÉSZETI TÁJCSOPORT