Éghajlatváltozási Monitoring

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-ben kiadott jelentése legalább 1,8 °C, míg a legpesszimistább előrejelzés szerint 4 °C-os átlagos felszíni felmelegedést prognosztizál a 21. század végére. Az éghajlat változásának jelei mindennapjainkban is tetten érhetők. Elsősorban az éghajlati elemek (hőmérséklet, csapadék, szélerősség, stb.) szélsőséges megnyilvánulásait érezhetjük egyre gyakrabban.

Az Éghajlat-változási Monitoring (ÉVM) a 2009. évi XXXVII. törvényben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról illetve a vonatkozó végrehajtási rendeletben az EMMRE részeként kerül feltüntetésre, mint az első, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatát közvetlenül nevesítő országos monitoring rendszer.

Az ÉVM keretében az EMMRE-hez kapcsolódó feladatok:

• Az előzetes elemzések után a mintaterületek kijelölése és a terepi munkavégzés 2013-ban kezdődött meg a zalai régióban. A kijelölés évében számos erdőállomány jellemző felvételezésén túlmenően (faállomány-, lágyszárú vegetáció-, egészségi állapot, genetikai mintázat) a meteorológiai adatok észlelése is megkezdődött.
• A monitoring rendszer, illetve a terepi adatgyűjtés új paraméterek vizsgálatával is bővült, így már információnk van a fenológiai ismérveket, avagy a talajfaunát illetően is.
• A mintaterületeken történő adatgyűjtés mellett folytatódnak a korábban megkezdett elemzések, melyek többek között kiterjednek a levélvesztés és növedékcsap adatok, valamint a kapcsolódó meteorológiai paraméterek közötti összefüggések feltárására.
• A talajfauna vizsgálat keretében a talaj mezofaunájának felvételezése történt meg. A talajlakók legnépesebb csoportját az ugróvillások (Collembola) képezik, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a humuszképződéshez, a mikorrhiza gombák terjesztéséhez, segítik a szerves anyag lebontását, és kiváló indikátorai a talajkörnyezeti változásoknak (pl. különböző erdőgazdasági eljárások hatásai, szennyezések stb.). A faj- és egyedszámban bekövetkezett változások sokszor megelőzik a talaj fizikai és kémiai jellemzőinek módosulását.
• A jövőben az egészségi állapot- és a fenológia felvétel, továbbá a meteorológiai adatok gyűjtése történik meg éves szinten, míg a többi vizsgálat várhatóan 5-10 éves visszatéréssel kerül elvégzésre.
• A közeljövő feladataihoz tartozik az erdőgazdálkodók intenzívebb bevonása is a mintaterületeken végzett vizsgálatokba. Emellett új mintaterületek kijelölése is tervezett, a zalai régió jellemzően bükkös klímája után a cseres-kocsánytalantölgyes illetve az erdősztyepp klímában.
• Ugyancsak a közeljövő feladata a mintaterületek bővítése a cseres-kocsánytalan tölgyes, illetve az erdősztyepp klímában.